Dzsemíla (Djemila)
Dzsemíla vagy Dzsamíla (arabul جميلة, jelentése ’a szépséges’; latinul Cuicul, Curculum) Algéria 1982 óta világörökségi védelmet élvező római kori romvárosa a Földközi-tenger partjainál, Kaszentínától 150 kilométerre keletre, Szetif tartományban. Az Észak-Afrika legépebb római építészeti emlékeit megőrző emlékhely két fórumot, színházat, szentélyeket, bazilikákat, termákat, diadalíveket, lakó- és középületeket, illetve utcákat foglal magában. Az impresszív romok a Gergúr- és a Betáme-vádik között magasodó sziklaszirten, 900 méteres tengerszint feletti magasságban állnak.
Az i. sz. 1. század végén, vélhetően Nerva rövid uralkodása alatt (96–98) épült római katonavárosként, amely a berber eredetű Cuicul nevet kapta. A 2. században virágzó kereskedőváros lett, ahol főként mezőgazdasági javak (gabona, olíva, állati termékek) cseréltek gazdát. A város gyors fejlődésnek indult, és déli irányban egy új városnegyed nőtt ki a földből. A 3. században – amikor a lakosság már elérhette a 20 ezer főt – megjelentek a keresztények is a városban, Cuicul egyik név szerint is ismert püspöke 255-ben Pudentianus volt. 431-től 442-ig a vandálok, 553 után a bizánciak birtokolták a fényét vesztett várost, amely a 6. században elnéptelenedett. Az arab uralom idején sem népesült újra, csupán a régi római építészet iránt érzett csodálatuknak adták tanúbizonyságát a hódítók azzal, hogy a romvárost Dzsemílának (’a szépséges’) nevezték el. A régészeti feltárómunka 1909-ben vette kezdetét a romvárosban.
Az i. sz. 1. század végén, vélhetően Nerva rövid uralkodása alatt (96–98) épült római katonavárosként, amely a berber eredetű Cuicul nevet kapta. A 2. században virágzó kereskedőváros lett, ahol főként mezőgazdasági javak (gabona, olíva, állati termékek) cseréltek gazdát. A város gyors fejlődésnek indult, és déli irányban egy új városnegyed nőtt ki a földből. A 3. században – amikor a lakosság már elérhette a 20 ezer főt – megjelentek a keresztények is a városban, Cuicul egyik név szerint is ismert püspöke 255-ben Pudentianus volt. 431-től 442-ig a vandálok, 553 után a bizánciak birtokolták a fényét vesztett várost, amely a 6. században elnéptelenedett. Az arab uralom idején sem népesült újra, csupán a régi római építészet iránt érzett csodálatuknak adták tanúbizonyságát a hódítók azzal, hogy a romvárost Dzsemílának (’a szépséges’) nevezték el. A régészeti feltárómunka 1909-ben vette kezdetét a romvárosban.
Térkép - Dzsemíla (Djemila)
Térkép
Ország - Algéria
Algéria zászlaja |
Az ország alkotmánya az algériai identitás alapvető összetevőiként az iszlámot, az arabságot, illetve a berberséget jelöli meg.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
DZD | Algériai dinár (Algerian dinar) | دج | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
AR | Arab nyelv (Arabic language) |